Az elmúlt éveket elnézve kijelenthetjük, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nemcsak, hogy nem az egyedüli, de nem is a legkedveltebb energiaforrások. 2019-ben a megújuló energia hányad csak 9% volt, 36% az atom, 8% a szén, 19% a földgáz és 28% az import. Tehát 2019-ben háromszor akkora volt az import szerepe a hazai áramellátásban, mint azt egy 2011-es előzetes tervezetben megbecsülték. A koronavírus első hulláma rögtön rávilágított, hogy hosszú távon kompenzációként a szektor áremeléssel fog válaszolni. A jövő évi (2021) származtatott áram Mwh-nkénti ára máris 51 euróról 52 euróra emelkedett. A napelem panel ára nem fog emelkedni, maximum a hatékonysága fog nőni, ha az eddigi tendenciákat nézzük. A fosszilis tüzelőanyagok rendkívül ártalmasak, környezetre gyakorolt hatásuk igencsak negatív. A készletük véges, Európa nagyerőművi kapacitásának hatoda pedig 50 évnél idősebb. A pályázatokkal való támogatás mellett talán ezeknek is köszönhető, hogy egyre nagyobb figyelmet és elismerést kapnak a megújuló energiaforrások, főként a napenergia, ugyanis elegendő energiát tud biztosítani és egyáltalán nem ártalmas. Semmi károsat nem bocsát ki a környezetbe (szén-dioxid, sugárzás, korom, mérgező anyagok, hulladék…). Ezen okok miatt is egyre többen döntenek a napelemek mellett, mely technológiájának köszönhetően egyre csak fejlődik. Zárásként álljon itt még egy pár érdekes adat, mely elég sokat elárul arról, hogy milyen irányba tartunk:
Egy tervezet szerint a 2040-es áramtermelés hazánkban a következőképpen alakul:
2400 MW Atom, 2000 MW gáz, 1000 MW biomassza, 300-2500 MW szél, 12000 MW naperőmű
